I. A SZOLGÁLAT CÉLJA, FELADATAI

Célja:
A házi segítségnyújtás alapvető célja, hogy a kistérség valamennyi a szolgáltatást igénylő településén élő, rászoruló számára egyenlő eséllyel hozzáférhető szolgáltatást nyújtson a legszükségesebb elemi életfeltételek biztosítása érdekében. Ennek megfelelően alapvető cél az igénybe vevő - szükségleteinek megfelelően - lakásán, lakókörnyezetében való önálló életvitelének fenntartása. A jól működő házi gondozás teremtheti meg a lakóhelyen, saját lakáson való szociális ellátás lehető leghosszabb ideig történő fenntartásának feltételeit.

Feladatai:
A házi segítségnyújtás feladata segítséget nyújtani az ellátást igénybe vevőnek abban, hogy fizikai, mentális, szociális szükséglete saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen. A házi segítségnyújtás konkrét feladata, hogy a kliens meglévő fizikai, mentális és egészségügyi állapotát megőrizze ill. megerősítse, segítséget nyújtson a prevencióhoz.

A szolgálat feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete:

• saját környezetében,
• életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően,
• meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen.

A házi segítségnyújtás keretébe tartozó gondozási tevékenység különösen

• az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása,
• az orvos előírása szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása,
• közreműködés a személyi és lakókörnyezeti higiéné megtartásában,
• közreműködés az ellátást igénybe vevő háztartásának vitelében,
• segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőnek a környezetével való kapcsolattartásában,
• segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőt érintő veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében, a kialakult veszélyhelyzet elhárításában,
• részvétel az egyéni és csoportos szabadidős, foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezésében,
• az ellátást igénybe vevő segítése a számukra szükséges szociális ellátásokhoz való hozzájutásban,
• az előgondozást végző személlyel való együttműködés,
• szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése.
• a házi segítségnyújtó szolgálat együttműködik az egészségügyi és szociális alap- és szakellátást nyújtó intézményekkel.

II. AZ ELLÁTOTTAK KÖRE, JELLEMZŐI

Az ellátottak köre: Rétság Kistérség Szociális Szolgáltató Központhoz csatlakozott településein élő lakosok.
A házi segítségnyújtás keretében gondoskodunk azokról a személyekről:

• akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek,
• hozzátartozóik róluk gondoskodni nem vagy csak részben képesek;
• akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,
• azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik,
• azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.

A felmérések azt mutatják, hogy településeken intenzív elöregedési folyamat zajlik, továbbá folyamatosan nő az egyszemélyes háztartások száma. Ezek alapján arra kell felkészülnünk, hogy a házi segítségnyújtásban folyamatosan készek legyünk a jogos szükségletek kielégítésére.
Az is tapasztalható ugyanakkor, hogy a települések többségében az átlagosnál nagyobb a generációs összetartás, ami a gondozásra szorulók családon belüli ellátását szerencsésen megoldja.

Másrészt az országos átlagot meghaladó munkanélküliség is sok családban „szabad kapacitást” biztosít a gondozásra szoruló családtag ellátására. Ettől függetlenül a szociális ellátások iránti igény növekedését vetíti előre:

• a térségben magas az időskorúak aránya és az öregedési index további romlásával kell számolni,
• az időskorú lakosság körében a 70 év felettiek több mint fele egyedülálló, azaz egyszemélyes háztartásban él, és többnyire az aprófalvas településszerkezet falvaiban;
• a családmodellek megváltozása és a nők munkavállalása miatt az idős szülőkről való gondoskodás egyre nagyobb feladatot ró a családokra, ami jelentősen befolyásolja az állami szerepvállalást az idősellátásban;
• a lakosság számának és korösszetételének változása az időskorúak szociális és egészségügyi ellátásának átalakítását teszik indokolttá;
• az ellátást igénylők valós szükségleteinek figyelembe vételével szükséges a szolgáltatások struktúráját átalakítani úgy, hogy hatékony segítséget tudjon nyújtani az egyéni élethelyzetek megoldásához;
• a települési önkormányzatok feladat-ellátási kötelezettségét a várható igényekhez mérten kellene meghatározni, ösztönözve a feladat ellátás közös társulási formában történő megoldását.

III. A SZOLGÁLTATÁS SZEREPE, KAPCSOLATA AZ EGYÉB SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOKHOZ

A Házi Segítségnyújtó Szolgálat és a helyi szociális intézmények közötti szakmai kapcsolattartás folyamatos. A feladatok megosztottak, nem párhuzamosan, hanem egymást kiegészítve működnek együtt, annak érdekében, hogy valamennyi szociális szolgáltató a saját szakterületén a támogatottak egyéni igényeinek megfelelő, differenciált szolgáltatást nyújtson. Ennek érdekében

A Házi Segítségnyújtó Szolgálat kapcsolatot tart:

• A kistérség önkormányzatainak Polgármesteri Hivatal- Igazgatási (szociális) Osztályával,
• Kistérségi Társulás Önkormányzatainak képviselőivel,
• Érdekképviseletekkel, civil szervezetekkel,
• Gyógyászati segédeszközök gyártójával, forgalmazójával,
• Egészségügyi intézményekkel,
• Családsegítő szolgálatokkal,
• Személyes gondoskodást és ellátást nyújtó szociális intézményekkel,
• Munkaügyi Központ Kirendeltségeivel,
• más szociális intézményekkel.

IV. A SZOLGÁLTATÁS SZAKMAI TARTALMA, MÓDJA, A BIZTOSÍTOTT SZOLGÁLTATÁSOK FORMÁI, BIZTOSÍTOTT SZOLGÁLTATÁSOK RENDSZERESSÉGE

1. A szolgáltatás szakmai tartalma

Az 1993. évi III. Tv. 63 §. (2) bekezdésében, valamit az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet által meghatározott feladatokat látja el.

2. Biztosított szolgáltatások formái

A biztosított szolgáltatások köre kiterjed az ellátott személy igényei és a szolgálat ajánlásai alapján kialakított gondozási terv szerint meghatározott, illetve egyéni igények alapján választott eseti szolgáltatásokra.
A szolgálat munkatársai az igénybevevők lakásán személyi segítést nyújtanak a gondozottak mindennapi szükségleteinek kielégítése érdekében. A vezető gondozó és a szociális gondozók a rászorult személlyel, vagy hozzátartozójával, törvényes képviselőjével közösen elkészítik a gondozási tervet. A szociális gondozók feladataik ellátása során segítséget nyújtanak ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális és szociális szükségletei biztosítottak legyenek.

Segítséget adnak:

• hivatali ügyintézésben, szükséges nyomtatványok kitöltésében;
• egészségügyi és szociális szolgáltatások igénybevételében;
• gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök beszerzésében, használati útmutató ismertetésében;
• lakókörnyezetben az önálló életvitel fenntartásában ;
• alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzésében;
• az ellátott higiéniás környezetének megtartásában;
• bevásárlásban;
• vészhelyzetek kialakulásának megelőzésében.

A segítségnyújtás mindig személyre szabottan, tervszerűen és a fejleszteni kívánt területre fókuszálva történik. A részletes feladatellátáshoz egyéni gondozási tervet kell készíteni, amelyet évente felülvizsgálnak. A szociális gondozók napi gondozási tevékenységeikről gondozási naplót vezetnek.

2.1. Fizikai ellátás:
Célja, formái:

Az időskorú ellátott személyi higiéniás, életviteli, életfenntartási szükségleteinek kielégítésében való segítségnyújtás:

• Alapvető ápolási, gondozási feladatok: személyi higiénia biztosítása, gyógyszeradagolás, az ellátott egészségügyi állapotának figyelemmel kísérése, tanácsadás az egészséges életmóddal kapcsolatban.
• Vészhelyzetek kialakulásának megelőzése, annak elhárítása.
• Közreműködés az ellátott háztartásának vitelében: pl.: bevásárlás, takarítás.
• A környezettel való kapcsolattartás biztosítása.
• Az előgondozást végző személlyel való együttműködés.
• Fizikai aktivitás fenntartása érdekében mozgás, mozgatás, helyváltoztatás segítése.

2.2. Mentális gondozás:
Célja, formái:

• A az időskorú emberek személyiségének, szokásinak az esetleges lelki sérülések megfelelő gondozása.
• Krízishelyzetek kialakulásának megelőzése.
• Segítségnyújtás a környezettel való kapcsolattartásban.
• Az izoláció veszélyének elkerülése.

2.3. Egészségügyi ellátás:
Célja, formái:

• Betegség esetén orvos értesítése, gyógyszerkiváltás, orvos utasítása alapján gyógyszeradagolás.
• Fekvőbeteg esetén orvos utasítás szerinti ápolási- gondozási feladatok ellátása.
• Az ellátott állapotának figyelemmel kísérése, szükség esetén szakorvosi vizsgálat megszervezésében való segítségnyújtás.
• Szakellátásokhoz hozzájutás szervezése és biztosítása.
• Gyógyászati segédeszközök hozzájutásában való segítségnyújtás.

3. A biztosított szolgáltatások rendszeressége:
A házi segítségnyújtás az időskorú emberek részére, szükség szerinti rendszerességgel vehető igénybe. A folyamatosság teremti meg az ellátott biztonságérzetét.
A szociális gondozás: az ellátottak részére szükség szerint, valamint a gondozási terv alapján meghatározott rendszerességgel.

• Rendelkezésre állás: munkanapokon 8-16 óráig.

V. A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJA, MENETE, FELTÉTELEI

Az ellátás igénybe vételének módja önkéntes, a jogosultság megállapítása kérelemre történik. A kérelmet az ellátás igénylője, ha cselekvőképtelen, akkor törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét a törvényes képviselőjének beleegyezésével, vagy –ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességet nem korlátozta, - önállóan terjeszti elő.
Az ellátottak maguk határozzák meg, hogy a szolgáltató által nyújtott szolgáltatások köréből mire és milyen időtartamban tartanak igényt.
A házi segítségnyújtás esetén az előgondozást végző a gondozási szükséglet megállapítására vonatkozó eljárásról tájékoztatást nyújt. Nagyon fontos, hogy az előgondozást végző személy érthetően magyarázza el az ellátás igénybevételére vonatkozó új eljárást, nyújtson segítséget a dokumentumok, igazolások beszerzéséhez, fénymásolatához. A gondozó kötelessége segíteni a gondozási szükséglet felmérésének elvégzését, így azt is, hogy az intézményvezető fel tudja keresni tartózkodási helyén a kérelmezőt. Fontos az igénylő elérhetősége, telefonja, vagy hozzátartozójának elérhetősége, a helyszíni látogatás egyeztetése érdekében.

Az igénybejelentés menete

I.    Az ellátás iránti kérelmet a szakmai program 1. számú mellékletében szereplő nyomtatványon kell előterjeszteni. Házi segítségnyújtás igénylésekor be kell nyújtani a szakmai program 1. számú mellékletében szereplő orvosi igazolást.
II.    A kérelem benyújtását követően az intézményvezető egyszerűsített előgondozást végez az igénylőnél (a szakmai program 2. számú mellékletében szereplő nyomtatvány segítségével), melynek során tájékozódik az ellátást igénybe vevő személy életkörülményeiről, egészségi állapotáról, szociális helyzetéről, a megfelelő személyre szabott szolgáltatás biztosítsa érdekében.
III.    Az előgondozás során vagy azt követően az igénylő tájékoztatást kap az ellátás igénybevételének feltételeiről (rendszerességéről, módjáról, tartalmáról, személyi, tárgyi, anyagi feltételeiről).
IV.    Az alapszolgáltatást igénylő személy az ellátás kérelmezésekor írásban nyilatkozik arról, hogy  igénybe vesz - e más szolgáltatónál, intézménynél valamilyen alapszolgáltatást (3. számú melléklet). Házi segítségnyújtást kérelmezők esetében szükséges a gondozási szükséglet megállapítása. A gondozási szükséglet vizsgálata az egyszerűsített előgondozás során a kérelmező lakóhelyén történik, a magánszféra tiszteletben tartásával kizárólag a jogszabályban meghatározott szempontok vizsgálatára kiterjedően. A gondozási szükségletet az intézményvezető végzi el a szolgáltatás iránti kérelem alapján, melyről határozatlan ideig érvényes igazolást állít ki. Ha a szolgáltatást igénylő személy (törvényes képviselője) a gondozási szükséglet vizsgálatának eredményét vitatja, a gondozási szükséglet felülvizsgálatát az ellátási kérelemről szóló döntésnek az Szt. 94/A. §. (3) bekezdése vagy az Szt. 94/D. §. szerinti felülvizsgálata során, egyéb esetben a szociális szolgáltatás iránti kérelemről szóló döntés meghozatalát megelőzően a fenntartónál kérheti. A fenntartó a felülvizsgálatba köteles bevonni olyan személyt, aki rendelkezik a szakképzett szociális gondozókra vagy vezető gondozókra jogszabályban meghatározott képzettséggel, és a gondozási szükséglet vizsgálatában nem vett részt. Ha az igénylő a lakóhelyen történő vizsgálat lefolytatását nem teszi lehetővé, az intézményvezető a gondozási szükséglet mértékének megállapítását mellőzi, erről az ellátást igénylőt írásban tájékoztatja.

V.    Az ellátás igénybevételét megelőzően az intézményvezető elvégzi az igénylő jövedelmének vizsgálatát (szakmai program 4. mellékletében szereplő nyomtatvány segítségével). Az intézményvezető a jövedelemvizsgálat alapján igazolást állít ki a havi jövedelemről. Az igazolás az ellátást igénylő természetes személyi azonosító adatait és havi jövedelmét tartalmazza.

Az ellátás igénybevételére vonatkozó előírások

Az eljárás rendje a következő:

• A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető elvégzi az ellátást igénylő személy gondozási szükségletének vizsgálatát.
• Az intézményvezető megvizsgálja a gondozási szükségletet (a 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendeletben foglaltak alapján és igazolást ad ki a gondozási szükségletről.
• A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani.
• Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a házi gondozást nyújtó intézmény vezetője tájékoztatja az igénybevevőt az idősotthoni elhelyezés lehetőségéről. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a kérelmező igénylése esetén ne kellene biztosítani házi segítségnyújtást.

Az intézményvezető az intézményi jogviszony létesítését megelőzően az alábbiakról gondoskodik:
a.     A kérelem nyilvántartásba vételéről – beérkezési sorrend szerint;

b.   Az előgondozás I. szakaszában az előgondozást végző személy az intézményi elhelyezésre irányuló kérelem beérkezésétől számított húsz napon belül a helyszínen tájékozódik az igénylő szolgáltatás iránti jogosultságáról, tájékozódik a kérelmező egészségügyi, szociális állapotáról, felméri igényeit, szükségleteit. Tájékozódik az igénylő fizikai és mentális állapotáról, részletes tájékoztatást nyújt a szolgáltatások feltételeiről, tartalmáról; helyi rendelet által szabályozott térítési díjairól, a befizetés módjáról. Az előgondozást végző személy megállapításait a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 2. számú melléklete szerinti előgondozási adatlapon rögzíti.

c.    A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának szabályai (36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet):

• A gondozási szükséglet vizsgálatához az igénylőnek vagy törvényes képviselőjének be kell mutatnia a gondozási szükséglet megítélését szolgáló, rendelkezésre álló leletek és szakvélemények másolatát.

d.  A gondozási szükséglet megállapítását követően, de még az ellátás igénybevételét megelőzően az intézményvezető elvégzi az igénylő jövedelmének vizsgálatát.

e.    Írásbeli megállapodást köt az ellátást igénylővel – ill. törvényes képviselőjével – mely tartalmazza:

• az ellátás kezdetének időpontját,
• az intézményi ellátás időtartamát,
• az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát,
• a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat,
• egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét,
• az ellátás megszűnésének módjait.

       Az intézményvezető a megállapodást irattárában őrzi. (6. számú melléklet).

f.      A szolgáltatás a megállapodás kölcsönös aláírásával kezdődik meg. A megállapodásban felvállalt feladatok elvégzésének biztosításáért a Szolgálat vezetője a felelős, a gondozó kiválasztásában az ellátott is érvényesítheti igényeit.

g.     Az ellátott bekerül a nyilvántartásba. A személyes szociális gondoskodásban részesülő személyről az ellátó szociális intézmény vezetője nyilvántartást vezet (Szt. 20. §.) A nyilvántartás tartalmazza az Szt. 18. §-a által meghatározott adatokat.

h.    A megállapodás alapján az ellátás igénybevételét követően 1 hónapon belül Gondozási tervet készített a gondozást végző személlyel az ellátottal közösen elfogadott elvek mentén, melyben meghatározásra kerül

•    az ellátott személy fizikai, mentális állapotának helyzete,
•    az állapotjavulás, illetve megőrzés érdekében szükséges illetve javasolt feladatok,
•    azok időbeli ütemezése, valamint az ellátott részére történő segítségnyújtás egyéb elemei,

és ellenőrzi a gondozási tervben rögzítettek megvalósítását. (1/2000. SzCsM rendelet 9.§)

i.    A gondozást végző személy a gondozási terv alapján személyi segítő szolgáltatást végez. A szolgáltatás igénybevétele folyamán a segített aláírásával igazolja a gondozási naplóban (Szakmai program 5. számú melléklet) a szolgáltatások elvégzését és jogosságát, ennek alapján a Szolgálat vezetője napi, havi elszámolásokat készít.

j.    A Szolgálat az adatok kezelésében a jogszabályokban rögzített adatvédelmi előírások alapján jár el. Az adatok kezeléséről az ellátottat tájékoztatni kell és nyilatkozatát erre vonatkozóan ki kell kérni.

4. Gondozási terv
A házi segítségnyújtásban részesülő személyre vonatkozóan egyéni gondozási tervet kell készíteni. Amennyiben a háziorvos véleménye alapján ápolási feladatok ellátása is szükséges, a gondozási terv ápolási tervvel egészül ki.
A gondozási terv egyénre szabottan határozza meg a szolgáltatást igénybe vevő állapotának megfelelő gondozási, ápolási, fejlesztési feladatokat és azok megvalósításának módszereit. A gondozási tervet a szolgáltatás igénybevételét követően egy hónapon belül kell elkészíteni, és évente – jelentős állapotváltozás esetén annak bekövetkeztekor – értékelni, szükség esetén módosítani kell.
Az igényekben vagy az állapotban történő bármilyen változást a személyi segítő vagy az igénybevevő jelzi a Szolgálat vezetőjének, aki a szükségletekhez igazítja a feltételeket, illetve tájékoztatást ad a szükséges szolgáltatásokról.

Az egyéni gondozási terv tartalmazza

• az ellátott személy fizikai, mentális állapotának helyzetét,
• az állapotjavulás, illetve megőrzés érdekében szükséges, illetve javasolt feladatokat, azok időbeli ütemezését,
• az ellátott részére történő segítségnyújtás egyéb elemeit.

Az ápolási terv tartalmazza

• az ellátást igénybe vevő egészségi állapotának leírását,
• az ápolási tevékenység részletes tartalmát,
• az ellátást igénybe vevő önellátó képességének visszanyeréséhez szükséges segítő tevékenységet,
• az ápolás várható időtartamát,
• szükség szerint más formában biztosítandó ellátás kezdeményezését (ápolóotthoni elhelyezését, fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezést stb.).
• Az ápolási feladatok szakszerű ellátását az ellátott háziorvosa folyamatosan figyelemmel kíséri.

Az ellátásban részesülő személlyel közvetlenül foglalkozó szakember folyamatosan figyelemmel kíséri és elősegíti az egyéni gondozási tervben meghatározottak érvényesülését. Az egyéni gondozási tervet kidolgozó munkacsoport, illetve az alapszolgáltatások esetében a gondozási tervet készítő személy évente - jelentős állapotváltozás esetén annak bekövetkeztekor - átfogóan értékeli az elért eredményeket, és ennek figyelembevételével módosítja az egyéni gondozási tervet.

5. Az intézményi jogviszony megszűnése és megszüntetése
a. A megállapodás megszűnik

• Határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejártával, amennyiben a megállapodás nem kerül meghosszabbításra.
• Az intézmény jogutód nélküli megszűnésével.
• Az ellátott halálával.

b. A megállapodás megszüntetésének feltételei
- A megállapodás írásban megszüntethető a felek közös megegyezésével.
- Az ellátott, illetve kötelezett a megállapodás felmondását írásban, indoklás nélkül kezdeményezheti.
- A szolgálatvezető a megállapodást felmondással, írásban megszünteti, ha:

• Az ellátott részéről a jogosultság jogszabályi feltételei nem állnak fenn,
• Az ellátott számára másik intézménybe történő elhelyezés indokolt,
• Az ellátott kéthavi térítési díjjal hátralékba esik, feltéve, ha a szolgálatvezető felszólítására 15 napon belül azt nem teljesíti,
• Az ellátott a megállapodásban nem rögzített szolgáltatásokat végeztet,
• Az ellátott veszélyezteti a szolgálat munkatársának egészségét és testi épségét,
• Az ellátott elköltözik az ellátási területről.

- A megállapodás a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában 15 nap felmondási idővel szűnik meg.
- Ha a megállapodás felmondásának jogszerűségét bármely fél vitatja, kérheti a bíróságtól a megállapodás jogellenes felmondásának megállapítását. Az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a bíróság jogerős határozatot nem hoz.
- A megállapodás megszűnése, vagy megszüntetése esetén a felek egymással elszámolnak, amely ügylet kiterjed a fizetendő térítési díjakra, és az esetleges hátralékaira, illetve minden olyan dologra, amely a megállapodás megszűnéséhez, megszüntetéséhez okszerűen kapcsolódik (pl.: ha az ellátott súlyosan megsérti az intézmény házirendjét, stb.).

c.    A jogviszony megszüntetéséről a szolgálat vezetője írásos értesítés küld. A felmondási idő 15 nap, kivéve, ha az ellátott vagy törvényes képviselője azonnali hatállyal vagy meghatározott időponttól kéri a jogviszony megszüntetését.

d.    Ha a szolgálat által kezdeményezett megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat.

6. Térítési díj adatok

a.    Az ellátott a szolgáltatás igénybevételéért térítési díjat köteles fizetni.

b.    A gondozás térítési díja a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete.

c.    A szolgáltatás után fizetendő térítési díj fizetése – szociálisan rászorult személyek esetében – a fenntartó megállapítása szerint történik, ami az évente egyszeri, a fenntartó által végzett felülvizsgálat után változtathat. A házi segítségnyújtás esetében megállapított személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátást igénylő családjában az egy főre eső jövedelem 25 %-át, illetve 30 %-át, ha házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak. Ingyenes ellátásban kell részesíteni azt az ellátottat, akinek a családja jövedelemmel nem rendelkezik.

d.    A szociálisan nem rászorult személyek esetében a térítési díj megállapítása a fenntartó döntése alapján történhet, egyéni elbírálás alapján. Ez esetben a fenntartó a térítési díj összegét szabadon állapítja meg, amelyet dokumentálnia szükséges.

e.    A személyi térítési díj megfizetésének szabályai:

o    A térítési díj megállapításához jövedelemigazolás szükséges.
o    Az ellátott, illetve törvényes képviselője a végzett tevékenységet minden nap a gondozó által dokumentált gondozási naplóban aláírásával igazolja. A gondozási napló képezi az ellátásért fizetendő térítési díjak számításának alapját.
o    Azon esetekben ahol, és amennyiben az aláírás az ellátott által nem megvalósítható, úgy a megállapodáshoz csatolni kell egy meghatalmazást, amely tartalmazza azon személyek nevét és aláírását, akik a teljesítést igazolhatják.
o    A térítési díj fizetése – ellátott döntése szerint - készpénzfizetési számlával, banki átutalással, vagy Szolgáltató pénztárába való készpénzbefizetéssel utólag történik.
o    Folyamatos ellátás esetén a térítési díjat az ellátottal egyeztetve egy összegben kell kifizetni a teljesített naptári hónap lezárását követő hónap 10. napjáig, vagy a szolgáltató és az ellátott által közös megegyezéssel megállapított határidőig.
o    A házi segítségnyújtás esetében megállapított személyi térítési díj nem haladhatja meg a az ellátást igénylő családjában az egy főre eső jövedelem 25 %-át, illetve 30 %-át, ha házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak. Ingyenes ellátásban kell részesíteni azt az ellátottat, akinek a családja jövedelemmel nem rendelkezik.
o    Az intézményvezető a mindenkori térítési díjakról, illetve azok változásairól írásban értesíti a gondozottakat a bevezetést megelőzően 30 nappal.

f.    A térítési díjat fizető személy: az igénybevevő, ill. törvényes képviselője lehet.

VI. A SZOLGÁLTATÓ ÉS AZ IGÉNYBEVEVŐ KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS

• A szociális szolgáltatást végzők - személyi segítők - az általuk ellátott személyekkel rendszeres, napi kapcsolatban vannak. Az ellátott személlyel, hozzátartozójával vagy törvényes képviselőjével a Szolgálat munkatársai kapcsolatot tarthatnak személyesen a Szolgálat irodahelyiségében vagy az ügyfél lakásán, telefonon, ill. írásban.
• Az intézményvezető feladata, hogy valamennyi ellátottal személyes kapcsolatot teremtsen, majd folyamatosan kapcsolatot tartson. Ennek módja lehet telefonon történő tájékozódás, probléma esetén vagy egyéb kérésre, ill. bejelentésre történő kérés, személyes felkeresés.
• A gondozási tervek értékelése a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik, ennek érdekében a vezető gondozó kötelezettsége a személyes kapcsolat kezdeményezése.

VII. AZ ELLÁTOTTAK ÉS A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOKAT VÉGZŐK JOGAI, ÉS KÖTELESSÉGEI

Az ellátottak általános jogai:

• Az ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére.
• Az ellátottat semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érheti az ellátás során.
• A Szolgálatnak a szolgáltatásait oly módon kell végezni, hogy figyelemmel legyen az ellátott személyeket megillető alkotmányos és emberi jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására.
• Az ellátást igénybe vevőt megilletik a személyes adatainak védelme, az ellátott személyes adatai, élettörténete, egészségi állapota, szociális és anyagi helyzete az intézményi ellátás során (adminisztráció és esetmegbeszélés) bizalmasan kezelendő, betartva az adatvédelemről szóló jogszabályi előírásokat külső információ csak az ellátott vagy törvényes képviselője írásbeli nyilatkozata alapján szerezhető be, belső információ ugyanilyen eljárással adható ki.
• A Szolgálatnak biztosítania kell az ellátott személy önrendelkezési jogát, mert az ellátott személy saját szükségleteinek meghatározója, döntési joga van az életminőséget befolyásoló kérdésekben.
• Panasztételi lehetőség: ha az igénybevevő a részére nyújtott szolgáltatással kapcsolatban hiányosságot észlel, panasszal fordulhat a szolgálat vezetőjéhez. Ha panaszára a szolgálat vezetőjétől nem kap számára elfogadható választ, 15 napon belül írásban Szolgáltató képviselőjéhez fordulhat. Ha a panaszt ezt követően sem sikerül tisztázni, az ellátott a támogató szolgáltatás működési területe szerint illetékes önkormányzat jegyzőjéhez fordulhat vagy/és panaszai kivizsgálásában az ellátottjogi képviselő segítheti.

Az ellátott jogi képviselője, elérhetőségei

Huber Katalin
Baglyaskő Idősek Otthona
3102 Salgótarján, Petőfi út 92-94.
Tel.: 06 20 / 489 9612
e-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Az ellátott kötelességei:

• A jogosultságot igazolni kell, aminek érdekében együttműködik gondozási szükséglet vizsgálatával kapcsolatos folyamatban.
• Az ellátott az adataiban, valamint az ellátásra való jogosultság feltételeiben való változásról, továbbá minden olyan körülményről, amely a megállapodásban foglaltak zavartalan teljesítését, illetőleg a személyi térítési díjfizetési kötelezettségét érinti, haladéktalanul tájékoztatja az intézményvezetőt.
• Ellátása érdekében együttműködik a segítési feladatra kijelölt személlyel.
• Tájékoztat az ellátását befolyásoló, Szolgáltatót is érintő változásokról.
• Véleménynyilvánításával segíti a Szolgáltató munkáját.
• Az ellátott a részére nyújtott szolgáltatással kapcsolatban hiányosságot észlel, panasszal fordulhat a szolgálat vezetőjéhez, az ellátottjogi képviselőhöz, az Érdekképviseleti Fórumhoz. Amennyiben a panaszt tevő a megtett intézkedéssel nem ért egyet, a panasszal az intézmény fenntartójához lehet fordulni.

A vezető köteles:

• A problémák megbeszélésére soron kívül lehetőséget biztosítani.
• A panaszügyek kivizsgálását azonnal megkezdeni.
• Írásban tett panaszbejelentést - a probléma kivizsgálását követően azonnal (de legkésőbb 5 napon belül) - írásban megválaszolni, az ellátottak által - akár szóban, akár írásban - tett panaszbejelentésről a fenntartót tájékoztatni.

A szociális szolgáltatást végzők:

Kötelességei:

• Tevékenységét a hatályos jogszabályok és szakmai szabályok szerint végzi.
• Utasítást csak a munkáltatói jogkör gyakorlójától, szakmai vezetőtől fogadhat el.
• A munkarendet betartja, és betartatja.
• Munkára jelentkezéskor, illetve munka befejezésekor a jelenléti íven a munkában töltött idejét aláírásával igazolja.
• A munkáját a tőle elvárható legnagyobb szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végzi.
• A kapott munkaruhájáért és tárgyi eszközökért felelősséget vállal.
• Munkatársaival együttműködik.
• A munkája során tudomására jutott alapvető információkat megőrzi.
• Köteles az adatvédelmi törvény betartására, büntetőjogi felelőssége tudatában.
• Az ellátottnak kölcsön pénzt nem adhat, tőlük ajándékot, pénzt el nem fogadhat.
• Köteles az ellátott személyiségét, méltóságát, jogait és önrendelkezését tiszteletben tartani, valamint egyéni igényeit és szükségleteit, aktuális állapotát, életkorát, képességeit és készségeit figyelembe venni.
• Betartja a szociális munka Etikai Kódexét.

Jogai:
A munkaviszonyban álló személyeknek biztosítani kell, hogy:

• A munkavégzéssel kapcsolatos megbecsülést megkapják.
• Tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat.
• Munkájukat elismerjék.
• A munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson a számukra.

A szakmailag elfogadott pszicho–szociális intervenciós módszerek közül – a hatályos jogszabályi kereteknek megfelelően – szabadon választhatja meg az adott esetben alkalmazandó beavatkozási formát.

Megtagadhatja az ellátást,

a.    ha az igénylő problémája nem a szolgálat kompetenciájába tartozik vagy az általa kért szolgáltatás jogszabályba, illetve szakmai szabályba ütközik,

b.    az ellátotthoz fűződő személyes kapcsolata miatt,

c.    ha saját egészségügyi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében fizikailag alkalmatlan az ellátásra,

d.    ha az ellátott súlyosan megsérti az együttműködési kötelezettséget,

e.    ha a gondozott ellátása veszélyezteti saját életét, testi épségét,

A szolgálat munkatársa a gondozott ellátását csak akkor tagadhatja meg, ha

a.    ez az ellátott egészségi, pszichés állapotát károsan nem befolyásolja, és

b.    a gondozott ellátásáról más szakember bevonásával, esetátadás keretében gondoskodik.

Az ellátást végző jogosult a szakmai ismereteinek – a szakma mindenkori fejlődésével összhangban történő – folyamatos továbbfejlesztésére.

A Szolgálat dolgozói a Kinevezésben rögzített feltételek szerint és a Munkaköri leírásban, valamint a Megállapodásban foglaltak alapján végzik tevékenységüket.
A Szolgálat munkaköreit betöltő személyek közfeladatot ellátó személyeknek minősülnek.

VIII. A SZOLGÁLTATÁSRÓL SZÓLÓ HELYI TÁJÉKOZÓDÁS

A szolgáltatás közzétételének módja, formái:

• Szórólapok
• Helyi televízió, sajtó közreműködése
• Érdekképviseleti szervek, egyházak és civil szervezetek tájékoztatása
• Háziorvosok tájékoztatása
• Fogyatékosok lakóotthona, oktatási intézmények, egészségügyi-, szociális intézmények értesítése
• Polgármesteri Hivatal tájékoztatása
• Az intézmény honlapja - www.rszk.hu.

IX. A SZOLGÁLTATÁS SZEMÉLYI FELTÉTELEI

1.     Intézményvezető
Az intézményvezető folyamatosan figyelemmel kíséri az alapellátási igények kielégítését, koordinálja és vezeti a szakmai munkát, elősegíti a hatékonyságot. Havonta egy alkalommal kiscsoportos esetmegbeszélést tart a házi gondozást végző gondozókkal, folyamatosan ellenőrzi a gondozás és a dokumentációk vezetésének szakszerűségét. Kéthavonta, illetve szükség szerint munkaértekezletet tart.

Az intézményvezető feladata:

• a lakosság körében felmerülő alapszolgáltatási igények folyamatos figyelemmel kísérése;
• az intézmény által biztosított szolgáltatások, gondozási feladatok koordinációja, a szakmai munka összehangolása, szervezési, vezetési feladatok ellátása;
• a szociális munka gyakorlati hatékonyságának és hatásosságának elősegítése;
• a szolgáltatásokra és a gondozási munkára vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok érvényre juttatása;
• kapcsolattartás szociális és egészségügyi intézményekkel;
• az adott szociális intézmény és szociálpolitikai eszközrendszer fejlesztésének elősegítése;
• más típusú ellátás szükségessége esetén, annak kezdeményezése.

Részletes feladatkörét munkaköri leírása tartalmazza.

2. Csoportvezető gondozók

A csoportvezető gondozók az intézményvezető szakmai irányítása mellett végzik feladatukat. Csoportjuk szakmai munkájának irányítói, a szervezeti irányítást, ellenőrzést a szociális gondozók vonatkozásában az intézményvezető látja el. Részletes feladatkörüket munkaköri leírásuk tartalmazza.

3. Szociális gondozók
A szolgálatnál alkalmazott, valamint közreműködő személyek az intézményvezető közvetlen irányítása alatt végzik munkájukat, amelyről rendszeresen beszámolnak esetmegbeszéléseken. Feladatkörüket a munkaköri leírásuk tartalmazza. Felelősek a szolgálat szakmai program szerinti színvonalas működéséért, fejlesztéséért, ésszerű gazdálkodásáért, a tulajdon védelméért, a munkahelyi és etika helyzetért, a hatályos jogszabályok betartásáért. Figyelemmel kísérik az ellátottak igényeit.

A szociális gondozó feladata:
a)    lakásukon keresi fel, és segítséget nyújt abban az ellátottnak, hogy életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, a meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen a fizikai, mentális, szociális szükséglete.

b)    munkáját a személyre szabott egyéni gondozási – illetve ha ápolási feladatok ellátása is szükséges, abban az esetben – ápolási terv alapján végezze.
A házi segítségnyújtás módját, formáját és gyakoriságát a vezető gondozó a gondozási tervben foglaltak figyelembevételével határozza meg.

Az intézményvezető által kijelölt gondozási körzetben, vagy részkörzetben végzi feladatait, ezek pontos meghatározása a szakmai vezető feladata.
A gondozónak a napi gondozási tevékenységről a jogszabályban előírt gondozási naplót kell vezetni.
Ha a gondozó más személyek bevonását indokoltnak tartja az adott probléma megoldása szempontjából, haladéktalanul értesíti azokat, majd a gondozási folyamat lezárása után az esetet írásban rögzíti.

4. A Házi segítségnyújtás személyi feltételei:

5. Helyettesítés rendszere:
A házi segítségnyújtás csoportvezető gondozóit távollétük esetén az intézményvezető, a szociális gondozóit távollétük esetén az intézményvezető által megjelölt személy helyettesíti. Az intézményvezető ügyviteli munkáját távolléte esetén a gazdasági –adminisztrációs munkatárs, szakmai munkáját a csoportvezetők közül 1 fő kiemelt feladatként külön megbízással végzi.
Az intézmény működésében közreműködő személyek az intézmény vezetőjének közvetlen irányítása alatt végzik a munkájukat, amelyről rendszeresen beszámolnak. Felelősek a Szolgálat színvonalas szakmai működésért, fejlesztésért, gazdálkodásáért; a tulajdon védelméért a munkahelyi és etikai helyzetért, a hatályos jogszabály betartásáért, intézkedéseiért, az ellátásban részesülő személyek emberi és állampolgári jogainak biztosításáért. Figyelemmel kísérik az ellátottak igényeit.

X. MELLÉKLETEK

1.    Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez
2.    Egyszerűsített előgondozási adatlap
3.    Nyilatkozat más szolgáltatónál igénybevett alapszolgáltatásról
4.    Jövedelemnyilatkozat házi segítségnyújtás igényléséhez
5.    Napi gondozási napló
6.    Megállapodás házi segítségnyújtás szociális alapszolgáltatás igénybevételéről

lásd a Letöltések Nyomtatványok menüpont alatt