I. A SZOLGÁLAT CÉLJA, FELADATA

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. Segítségével fenntarthatók a biztonságos életvitel feltételei, krízishelyzetben lehetőséget nyújt az ellátást igénybevevő személynél történő gyors megjelenésre és segítségnyújtásra.
A szolgáltatás célja a rászorultak életminőségének javítása, biztonságuk megteremtése, az otthonukból történő kimozdításuk nélkül, hatékony költségszint mellett.

II. AZ ELLÁTOTTAK KÖRE, JELLEMZŐI

Az ellátottak köre: Rétság Kistérség Szociális Szolgáltató Központhoz csatlakozott településeinek közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkező, saját otthonukban élő, egészségi állapotuk, szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék használatára képes, időskorú, fogyatékos, pszichiátriai beteg személyek.

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében gondoskodunk:

a.    az egyedül élő 65 év feletti személyekről,
b.    az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személyekről, vagy
c.    a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személyekről, ha egészségi állapotuk indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását. (a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni.)

A szociális rászorultságot a szolgáltatás igénybevételét meglőzően vizsgálni kell. A szociális rászorultság fennállását nem kell felülvizsgálni az egyedül élő, 65 év feletti személy esetén.

Az ellátás igényléséről az érintett idős ember jogosult dönteni az alábbi szempontok szerint:

• a rászorult kritikus élethelyzetben otthonában nem számíthat segítségre családtagtól, vagy más személytől (egyedül élő, vagy magányos házaspár)
• egészségügyi állapota alapján folyamatos felügyeletre szorul
• egészségi és szellemi állapota alkalmassá teszi a műszaki berendezés kezelésére

A felmérések azt mutatják, hogy településeken intenzív elöregedési folyamat zajlik, továbbá folyamatosan nő az egyszemélyes háztartások száma. Ezek alapján arra kell felkészülnünk, hogy a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban folyamatosan készek legyünk a jogos szükségletek kielégítésére.
Az is tapasztalható ugyanakkor, hogy a települések többségében az átlagosnál nagyobb a generációs összetartás, ami a gondozásra szorulók családon belüli ellátását szerencsésen megoldja.

Másrészt az országos átlagot meghaladó munkanélküliség is sok családban „szabad kapacitást” biztosit a gondozásra szoruló családtag ellátására. Ettől függetlenül a szociális ellátások iránti igény növekedését vetíti előre:

• a térségben magas az időskorúak aránya és az öregedési index további romlásával kell számolni,
• az időskorú lakosság körében a 70 év felettiek több mint fele egyedülálló, azaz egyszemélyes háztartásban él, és többnyire az aprófalvas településszerkezet falvaiban;
• a családmodellek megváltozása és a nők munkavállalása miatt az idős szülőkről való gondoskodás egyre nagyobb feladatot ró a családokra, ami jelentősen befolyásolja az állami szerepvállalást az idősellátásban;
• a lakosság számának és korösszetételének változása az időskorúak szociális és egészségügyi ellátásának átalakítását teszik indokolttá;
• az ellátást igénylők valós szükségleteinek figyelembe vételével szükséges a szolgáltatások struktúráját átalakítani úgy, hogy hatékony segítséget tudjon nyújtani az egyéni élethelyzetek megoldásához;
• a települési önkormányzatok feladat-ellátási kötelezettségét a várható igényekhez mérten kell meghatározni, ösztönözve a feladat ellátás közös társulási formában történő megoldását.

III. A SZOLGÁLTATÁS SZEREPE, KAPCSOLATA AZ EGYÉB SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOKHOZ

A Szolgálat ellátotti célcsoportja és speciális szolgáltatásainak működtetése szempontjából egyedülálló. A Szolgálat és a helyi szociális intézmények közötti szakmai kapcsolattartás folyamatos. A feladatok megosztottak, nem párhuzamosan, hanem egymást kiegészítve működnek együtt, annak érdekében, hogy valamennyi szociális szolgáltató a saját szakterületén a támogatottak egyéni igényeinek megfelelő, differenciált szolgáltatást nyújtson. Ennek érdekében

A Szolgálat kapcsolatot tart:

• A kistérség önkormányzatainak Polgármesteri Hivatal- Igazgatási (szociális) Osztályával,
• Kistérségi Társulás Önkormányzatainak képviselőivel,
• Érdekképviseletekkel, civil szervezetekkel,
• Gyógyászati segédeszközök gyártójával, forgalmazójával,
• Egészségügyi intézményekkel,
• Családsegítő szolgálatokkal,
• Személyes gondoskodást és ellátást nyújtó szociális intézményekkel,
• A fogyatékos személyek, illetve a pszichiátriai betegek részére nyújtott jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátója együttműködik a támogató szolgáltatást, illetve a pszichiátriai betegek részére közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatóval.
• Munkaügyi Központ Kirendeltségeivel,
• más szociális intézményekkel.

IV. A SZOLGÁLTATÁS SZAKMAI TARTALMA, MÓDJA, A BIZTOSÍTOTT SZOLGÁLTATÁSOK FORMÁI, BIZTOSÍTOTT SZOLGÁLTATÁSOK RENDSZERESSÉGE

1. A szolgáltatás szakmai tartalma

Az 1993. évi III. Tv. 65 §. (2) bekezdésében, valamit az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet által meghatározott feladatokat látja el.

2. Biztosított szolgáltatások formái

A szolgáltatás biztosítása ügyeleti beosztással, külön díjazással, szakképzett munkatársak mozgósításával történik. A munkakör betöltéséhez az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet szerinti szakképesítés szükséges. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás folyamatos készenléti rendszerben működik. A diszpécserközpont segélyhívás esetén - a segítséget kérő nevének, címének és az egyéb rendelkezésre álló információnak a közlésével - értesíti a készenlétben lévő dolgozót. A gondozónak 30 percen belül az ellátott lakásán kell megjelennie és a krízishelyzetet elhárítania. A jelzőrendszer előnye, hogy az ellátást igénybevevő számára a nap minden időszakában biztosít kapcsolatot. Az ellátás folyamatos, 24 órás ügyelet, ünnepnapokon is történő szolgáltatás, mely közvetlen szakápolói kapcsolat nyújtása mellett kapcsolatot teremt szükség szerint a krízis helyzetben lévővel, háziorvosi ügyelettel, sürgősségi betegellátással, rendőrséggel, tűzoltósággal.

A biztosított szolgáltatások köre kiterjed az ellátott személy igényei és a szolgálat ajánlásai alapján, illetve egyéni igények alapján választott eseti szolgáltatásokra.
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

1.    az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését,
2.    a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét,
3.    szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

Az ellátott hívásra, amely a diszpécserközpont közvetítésével érkezik a Szolgálathoz, a Szolgálat által megbízott személy a lehető legrövidebb időn belül felkeresi az ellátottat, és megteszi a szükséges intézkedéseket.

Ezek a következők:

1. Saját maga szünteti meg a panasz okát (elsősegély, gyógyszer beadása, megnyugtatás, alapápolási-gondozási feladatok)

2. Egyéb szervezeti egységek segítségét veszi igénybe, amelyek elsősorban:

• mentőszolgálat
• orvosi ügyelet
• rendőrség
• tűzoltóság
• gyorsszolgálat (pl.: csőtörés esetén)

3. A Szolgáltató az ellátott kérésének megfelelően az általa meg jelölt személyt telefonon értesíti a megtett intézkedésekről.

4. Javaslattétel az ellátott más gondozási formában történő ellátásáról.

A szolgálat által megbízott személy a megtett intézkedésekről dokumentációt vezet.

3. A biztosított szolgáltatások rendszeressége:

• Rendelkezésre állás: 0 – 24 óráig.

V. A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJA, FELTÉTELEI

Az ellátás igénybe vételének módja önkéntes, a jogosultság megállapítása írásbeli kérelemre történik (szakmai program 1. számú melléklet). A kérelmet az ellátás igénylője, ha cselekvőképtelen, akkor törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét a törvényes képviselőjének beleegyezésével, vagy – ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességet nem korlátozta, - önállóan terjeszti elő. A szolgáltatást igénylő személy írásban nyilatkozik arról, hogy igénybe vesz - e más szolgáltatónál, intézménynél valamilyen alapszolgáltatást (szakmai program 5. számú melléklet). kérelem benyújtásakor az ügyfélnek már rendelkeznie kell a szociális rászorultság alapját képező iratokkal, így a Szolgálat vezetőjének döntése ezen iratok alapján történhet.
Az írásbeli kérelem benyújtása az intézmény vezetőjénél történik az orvosi igazolás (szakmai program 2. számú melléklet), valamint a jövedelemnyilatkozat (szakmai program 3. számú melléklet) egyidejű csaolásával. A szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelemhez mellékleni kell a szociális rászorultságot igazoló iratokat, illetve azok másolatát.

A szociális rászorultság igazolására a következő iratokat, nyilatkozatokat lehet elfogadni:
1.    A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet:

a.    az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal, vagy
b.    az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.

2.    Az egészségi állapoton, illetve a betegségen alapuló szociális rászorultság esetében a külön jogszabály szerinti, két évnél nem régebbi:

a.    igazolást, amelynek 1. pontjában az ellátást igénylő besorolása a b)-e) pont szerinti, és a felülvizsgálat határideje - amennyiben megjelöl ilyet - nem járt le, illetve
b.    pszichiáter vagy neurológus szakorvosi szakvéleményt;
c.    az egyedül élés igazolására a szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelemben feltüntetett adatokat;
d.    az életkor igazolására a személyazonosításra alkalmas okmány másolatát;

Ha a szolgáltatást igénylő a kérelem benyújtásakor nem rendelkezik a szociális rászorultság igazolására alkalmas irattal, az intézményvezető döntése alapján legfeljebb 60 napig a szociálisan rászorultakra vonatkozó szabályok szerint biztosítható a szolgáltatás. Ha az igénybe vevő a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül nem csatolja a szociális rászorultságát igazoló iratot, rá a kérelem benyújtására visszamenő hatállyal a szociálisan nem rászorult személyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha az igénybe vevő a szociális rászorultságát igazoló iratot 60 napon belül csatolja, a kérelem benyújtására visszamenő hatállyal szociálisan rászorultnak kell tekinteni.
Amennyiben a szociális rászorultság az Szt. alapján több feltétel egyidejű fennállásán alapul, valamennyi feltételt külön igazolni kell

2. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtó szolgálat igénybevétele
Első lépés az, hogy a gondozott maga kéri az ellátás bevezetését függetlenül attól, hogyan szerzett tudomást a szolgáltatásról. Második lépés a gondozottnak a szükséges berendezések beszereléséhez be kell tartania a működtetés feltételeit:

• hozzá kell járulnia, hogy a szükséges berendezéseket lakásába felszereljék,
• egy szabad konnektort kell biztosítani a tápegység működéséhez,
• a gondozottnak biztosítani kell a gondozók számára a lakásba való bejutás lehetőségét.

Az idősek sokszor bizalmatlanok, így ez nem könnyű feladat. Ebben a dologban azonban kompromisszumot kötni nem lehet, hiszen segélykéréskor a segítségnyújtás alapfeltétele a lakásba való gyors bejutás. A gondozást végzők minden segítségkérésről jegyzőkönyvet készítenek.

A szolgáltatás igénybevételét az intézményvezető döntése alapozza meg - a benyújtott kérelem és az egyszerűsített előgondozás alapján.

A felvételi kérelem elutasításának alapos indokai lehetnek:

• Kapacitáshiány miatt
• Veszélyeztető magatartás tanúsítása miatt
• Orvosi ellátást ás állandó ápolást igényel

Az intézményvezető az intézményi jogviszony létesítését megelőzően az alábbiakról gondoskodik:

a.    A kérelem nyilvántartásba vételéről – beérkezési sorrend szerint;

b.    Egyszerűsített előgondozást végez (szakmai program 4. számú melléklet), mely során meggyőződik az igénylő szolgáltatás iránti jogosultságáról, tájékozódik a kérelmező egészségügyi, szociális állapotáról, felméri igényeit, az ügyfél háziorvosától állapotáról, ellátásával kapcsolatos véleményéről írásos dokumentációt szerez be; Tájékozódik az igénylő fizikai és mentális állapotáról, részletes tájékoztatást nyújt a szolgáltatások feltételeiről, tartalmáról; helyi rendelet által szabályozott térítési díjairól, a befizetés módjáról.

c.    Írásbeli megállapodást (szakmai program 6. számú melléklet) köt az ellátást igénylővel – ill. törvényes képviselőjével – mely tartalmazza:

• az ellátás kezdetének időpontját,
• az intézményi ellátás időtartamát,
• az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát,
• a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat,
• egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét,
• az ellátás megszűnésének módjait.

Az intézményvezető a megállapodást a gondozott személyes dokumentációjában őrzi.

d.    A szolgáltatás a megállapodás kölcsönös aláírásával kezdődik meg. A megállapodásban felvállalt feladatok elvégzésének biztosításáért az intézmény vezetője a felelős.

e.    A gondozott bekerül az ellátottak nyilvántartásába. A személyes szociális gondoskodásban részesülő személyről az ellátó szociális intézmény vezetője nyilvántartást vezet (Szt. 20. §.) A nyilvántartás tartalmazza az Szt. 18. §-a által meghatározott adatokat. (szakmai program 7. számú melléklet)

f.    A Szolgálat az adatok kezelésében a jogszabályokban rögzített adatvédelmi előírások alapján jár el. Az adatok kezeléséről az ellátottat tájékoztatni kell és nyilatkozatát erre vonatkozóan ki kell kérni.

3. Az intézményi jogviszony megszűnése és megszűntetése

a.    A megállapodás megszűnik

• Határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejártával, amennyiben a megállapodás nem kerül meghosszabbításra.
• Az intézmény jogutód nélküli megszűnésével.
• Az ellátott halálával.

b.    A megállapodás megszüntetésének feltételei

• A megállapodás írásban megszüntethető a felek közös megegyezésével.
• Az ellátott, illetve kötelezett a megállapodás felmondását írásban, indoklás nélkül kezdeményezheti.
• Az intézményvezető a megállapodást felmondással, írásban megszünteti, ha:

- Az ellátott részéről a jogosultság jogszabályi feltételei nem állnak fenn,
- Az ellátott számára másik intézménybe történő elhelyezés indokolt,
- Az ellátott kéthavi térítési díjjal hátralékba esik, feltéve, ha a szolgálatvezető felszólítására 15 napon belül azt nem teljesíti,
- Az ellátott a megállapodásban nem rögzített szolgáltatásokat végeztet,
- Az ellátott veszélyezteti a szolgálat munkatársának egészségét és testi épségét,
- Az ellátott elköltözik az ellátási területről.

• A megállapodás a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában 15 nap felmondási idővel szűnik meg.
• Ha a megállapodás felmondásának jogszerűségét bármely fél vitatja, kérheti a bíróságtól a megállapodás jogellenes felmondásának megállapítását. Az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a bíróság jogerős határozatot nem hoz.
• A megállapodás megszűnése, vagy megszüntetése esetén a felek egymással elszámolnak, amely ügylet kiterjed a fizetendő térítési díjakra, és az esetleges hátralékaira, illetve minden olyan dologra, amely a megállapodás megszűnéséhez, megszüntetéséhez okszerűen kapcsolódik (pl.: ha az ellátott súlyosan megsérti az intézmény házirendjét, stb.).

c.    A jogviszony megszüntetéséről a szolgálat vezetője írásos értesítés küld. A felmondási idő 15 nap, kivéve, ha az ellátott vagy törvényes képviselője azonnali hatállyal vagy meghatározott időponttól kéri a jogviszony megszüntetését.

d.    Ha a szolgálat által kezdeményezett megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat.

4. Térítési díj adatok
a.    Az ellátott a Szolgálat igénybevételéért térítési díjat köteles fizetni.

b.    A szolgáltatás után fizetendő térítési díj fizetése – szociálisan rászorult személyek esetében – a fenntartó megállapítása szerint történik, ami az évente egyszeri, a fenntartó által végzett felülvizsgálat után változtathat. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében megállapított személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátást igénylő családjában az egy főre eső jövedelem 2%-át. Ingyenes ellátásban kell részesíteni azt az ellátottat, akinek a családja jövedelemmel nem rendelkezik.

c.    A szociálisan nem rászorult személyek esetében a térítési díj megállapítása a fenntartó döntése alapján történhet, egyéni elbírálás alapján. Ez esetben a fenntartó a térítési díj összegét szabadon állapítja meg, amelyet dokumentálnia szükséges.

d.    A személyi térítési díj megfizetésének szabályai:

• A térítési díj megállapításához jövedelemigazolás szükséges.
• A térítési díj fizetése – ellátott döntése szerint - készpénzfizetési számlával, banki átutalással, vagy Szolgáltató pénztárába való készpénzbefizetéssel utólag történik.
• Folyamatos ellátás esetén a térítési díjat az ellátottal egyeztetve egy összegben kell kifizetni a teljesített naptári hónap lezárását követő hónap 10. napjáig, vagy a szolgáltató és az ellátott által közös megegyezéssel megállapított határidőig.
• Az intézményvezető a mindenkori térítési díjakról, illetve azok változásairól írásos értesítést küld az ellátott részére.

e.    A térítési díjat fizető személy: az igénybevevő, ill. törvényes képviselője lehet.

VI. A SZOLGÁLTATÓ ÉS AZ IGÉNYBEVEVŐ KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS

A szociális szolgáltatást végzők az ellátott személlyel, hozzátartozójával vagy törvényes képviselőjével tarthatnak: személyesen a Szolgálat irodahelyiségében vagy az ügyfél lakásán, telefonon, elektronikusan, ill. írásban.

VII. AZ ELLÁTOTTAK ÉS A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOKAT VÉGZŐK JOGAI, ÉS KÖTELESSÉGEI

1. Az ellátottak jogai, és kötelességei:

1.1 Az ellátottak általános jogai:

• Az ellátottnak joga van szociális helyzete, egészségi állapota, speciális helyzete és egyéni szükségletei alapján a•teljes körű ellátás igénybevételére.
• Az ellátott személyt semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érheti az ellátás során.
• A Szolgálatnak a szolgáltatásait oly módon kell végezni, hogy figyelemmel legyen az ellátott személyeket megillető alkotmányos és emberi jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására.
• Az ellátást igénybe vevőt megilletik a személyes adatainak védelme, az ellátott személyes adatai, élettörténete, egészségi állapota, szociális és anyagi helyzete az intézményi ellátás során (adminisztráció és esetmegbeszélés) bizalmasan kezelendő, betartva az adatvédelemről szóló jogszabályi előírásokat külső információ csak az ellátott vagy törvényes képviselője írásbeli nyilatkozata alapján szerezhető be, belső információ ugyanilyen eljárással adható ki.
• A Szolgálatnak biztosítania kell az ellátott személy önrendelkezési jogát, mert az ellátott személy saját szükségleteinek meghatározója, döntési joga van az életminőséget befolyásoló kérdésekben.
• Panasztételi lehetőség: ha az igénybevevő a részére nyújtott szolgáltatással kapcsolatban hiányosságot észlel, panasszal fordulhat a szolgálat vezetőjéhez. Ha panaszára a szolgálat vezetőjétől nem kap számára elfogadható választ, 15 napon belül írásban Szolgáltató képviselőjéhez fordulhat. Ha a panaszt ezt követően sem sikerül tisztázni, az Ellátott a támogató szolgáltatás működési területe szerint illetékes önkormányzat jegyzőjéhez fordulhat vagy/és panaszai kivizsgálásában az ellátottjogi képviselő segítheti.

Az ellátott jogi képviselője, elérhetőségei

Huber Katalin
Baglyaskő Idősek Otthona
3102 Salgótarján, Petőfi út 92-94.
Tel.: 06 20 / 489 9612
e-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

1.2. Az ellátott kötelességei:

• A jogosultságot igazolni kell, aminek érdekében együttműködik ennek vizsgálatával kapcsolatos folyamatban.
• Az ellátott az adataiban, valamint az ellátásra való jogosultság feltételeiben való változásról, továbbá minden olyan körülményről, amely a megállapodásban foglaltak zavartalan teljesítését, illetőleg a személyi térítési díjfizetési kötelezettségét érinti, haladéktalanul tájékoztatja az intézményvezetőt.
• Ellátása érdekében együttműködik a segítési feladatra kijelölt személyekkel.
• Tájékoztat az ellátását befolyásoló, Szolgáltatót is érintő változásokról.
• Véleménynyilvánításával segíti a Szolgáltató munkáját.
• Az ellátott a részére nyújtott szolgáltatással kapcsolatban hiányosságot észlel, panasszal fordulhat a szolgálat vezetőjéhez, az ellátottjogi képviselőhöz, az Érdekképviseleti Fórumhoz. Amennyiben a panaszt tevő a megtett intézkedéssel nem ért egyet, a panasszal az intézmény fenntartójához lehet fordulni.

2. Szociális szolgáltatásokat végzők jogai és kötelezettségei:

2.1. A vezető köteles:

• A problémák megbeszélésére soron kívül lehetőséget biztosítani.
• A panaszügyek kivizsgálását azonnal megkezdeni.
• Írásban tett panaszbejelentést - a probléma kivizsgálását követően azonnal (de legkésőbb 5 napon belül) - írásban megválaszolni, az ellátottak által - akár szóban, akár írásban - tett panaszbejelentésről a fenntartót tájékoztatni.

2.2. A szociális szolgáltatást végzők:

2.2.1.Kötelességei:

• Tevékenységét a hatályos jogszabályok és szakmai szabályok szerint végzi.
• Utasítást kizárólag az intézményvezetőtől fogadhat el.
• A munkarendet betartja, és betartatja.
• Munkára jelentkezéskor, illetve munka befejezésekor a jelenléti íven a munkában töltött idejét aláírásával igazolja.
• A munkáját a tőle elvárható legnagyobb szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végzi.
• A kapott tárgyi eszközökért felelősséget vállal.
• Munkatársaival együttműködik.
• A munkája során tudomására jutott alapvető információkat megőrzi.
• Köteles az adatvédelmi törvény betartására, büntetőjogi felelőssége tudatában.
• Az ellátottnak kölcsön pénzt nem adhat, tőlük ajándékot, pénzt el nem fogadhat.
• Köteles az ellátott személyiségét, méltóságát, jogait és önrendelkezését tiszteletben tartani, valamint egyéni igényeit és szükségleteit, aktuális állapotát, életkorát, képességeit és készségeit figyelembe venni.
• Betartja a szociális munka Etikai Kódexét.

2.2.2 Jogai:
A munkaviszonyban álló személyeknek biztosítani kell, hogy:

• A munkavégzéssel kapcsolatos megbecsülést megkapják
• Tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat
• Munkájukat elismerjék
• A munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson a számukra

A szakmailag elfogadott pszicho–szociális intervenciós módszerek közül – a hatályos jogszabályi kereteknek megfelelően – szabadon választhatja meg az adott esetben alkalmazandó beavatkozási formát.

Megtagadhatja az ellátást,

a.    ha az igénylő problémája nem a szolgálat kompetenciájába tartozik vagy az általa kért szolgáltatás jogszabályba, illetve szakmai szabályba ütközik,
b.    az ellátotthoz fűződő személyes kapcsolata miatt,
c.    ha saját egészségügyi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében fizikailag alkalmatlan az ellátásra,
d.    ha az ellátott súlyosan megsérti az együttműködési kötelezettséget,
e.    ha a gondozott ellátása veszélyezteti saját életét, testi épségét,

A szolgálat munkatársa a gondozott ellátását csak akkor tagadhatja meg, ha

a.    ez az ellátott egészségi, pszichés állapotát károsan nem befolyásolja, és
b.    a gondozott ellátásáról más szakember bevonásával, esetátadás keretében gondoskodik.

Az ellátást végző jogosult a szakmai ismereteinek – a szakma mindenkori fejlődésével összhangban történő – folyamatos továbbfejlesztésére.

A Szolgálat dolgozói a Kinevezésben, Munkaszerződésben, Megbízási szerződésben rögzített feltételek szerint és a Munkaköri leírásban, valamint a Megállapodásban foglaltak alapján végzik tevékenységüket.
A Szolgálat munkaköreit betöltő személyek közfeladatot ellátó személyeknek minősülnek.

VIII. A SZOLGÁLTATÁSRÓL SZÓLÓ HELYI TÁJÉKOZÓDÁS

A szolgáltatás közzétételének módja, formái:

• Szolgálat honlapja (www.rszk.hu)
• Szórólapok
• Helyi televízió, sajtó közreműködése
• Érdekképviseleti szervek, egyházak és civil szervezetek tájékoztatása
• Háziorvosok tájékoztatása
• Fogyatékosok lakóotthona, oktatási intézmények, egészségügyi-, szociális intézmények értesítése
• Polgármesteri Hivatal tájékoztatása.

IX. A SZOLGÁLAT SZEMÉLYI FELTÉTELEI

1. Intézményvezető

Az intézményvezető folyamatosan figyelemmel kíséri az alapellátási igények kielégítését, koordinálja és vezeti a szakmai munkát, elősegíti a hatékonyságot. Folyamatos kapcsolatot tart fenn a jelzőkészülékeket és a diszpécserközpontot, és a kivonuló szolgálatot biztosító szolgáltatóval, annak érdekében, hogy az ellátás színvonala, hatékonysága ne sérüljön. Havonta legalább egy alkalommal megbeszélést tart a jelzőrendszeres házi gondozást végző gondozókkal, folyamatosan ellenőrzi a gondozás és a dokumentációk vezetésének szakszerűségét.

Az intézményvezető feladata különösen:

• a lakosság körében felmerülő alapszolgáltatási igények folyamatos figyelemmel kísérése;
• a szakmai munka összehangolása, szervezési, vezetési feladatok ellátása;
• a szociális munka gyakorlati hatékonyságának és hatásosságának elősegítése;
• a szolgáltatásokra és a gondozási munkára vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok érvényre juttatása;
• kapcsolattartás szociális és egészségügyi intézményekkel;
• az adott szociális intézmény és szociálpolitikai eszközrendszer fejlesztésének elősegítése;
• más típusú ellátás szükségessége esetén, annak kezdeményezése.

Részletes feladatkörét munkaköri leírása tartalmazza.

2. Szociális gondozók
A szolgálatnál alkalmazott, valamint közreműködő személyek az intézményvezető közvetlen irányítása alatt végzik munkájukat, amelyről rendszeresen beszámolnak a rendszeresen tartott esetmegbeszéléseken. Felelősek a szolgálat szakmai program szerinti színvonalas működéséért, fejlesztéséért, ésszerű gazdálkodásáért, a tulajdon védelméért, a munkahelyi és etika helyzetért, a hatályos jogszabályok betartásáért. Figyelemmel kísérik az ellátottak igényeit.
Részletes feladatkörüket munkaköri leírásaik tartalmazzák.

3. A Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás személyi feltételei:

4. Helyettesítés rendszere:
A Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás szociális gondozóit távollétük esetén az intézményvezető által megjelölt személy helyettesíti. Az intézményvezető ügyviteli munkáját távolléte esetén a gazdasági –adminisztrációs munkatárs végzi, szakmai munkájában az általa megjelölt személy helyettesíti.
Az intézmény működésében közreműködő személyek az intézmény vezetőjének közvetlen irányítása alatt végzik a munkájukat, amelyről rendszeresen beszámolnak. Felelősek a Szolgálat színvonalas szakmai működésért, fejlesztésért, gazdálkodásáért; a tulajdon védelméért a munkahelyi és etikai helyzetért, a hatályos jogszabály betartásáért, intézkedéseiért, az ellátásban részesülő személyek emberi és állampolgári jogainak biztosításáért. Figyelemmel kísérik az ellátottak igényeit.

X. A SZOLGÁLAT TÁRGYI FELTÉTELEI

1. Segélyhívó berendezés
A Szolgálat biztosítja az ellátottak részére a segélyhívó készüléket, amely egy asztali, vagy falra szerelhető készülékből, illetve egy nyakba akasztható, vagy csuklón hordható távirányítóból áll. A távirányító vízhatlan, ütésálló, így az ellátottak minden helyzetben magukon tarthatják.
A készüléken létrejövő hangkommunikáció a lakáson belül biztonsággal működik, a nagyérzékenységű mikrofonnak, és hangszórónak köszönhetően. A jelzőgomb nyílt terepen (pl. udvar, tanya, stb.) 200 méteren belül továbbítja a jelzéseket. a készülékek beépített önellenőrző funkcióval vannak ellátva, így meghibásodás esetén riportot küldenek a központba a problémáról.
A készülék használatához analóg telefonvonal szükséges.

2. Diszpécserközpont
A segélyhívások a diszpécserközpontba futnak be. A diszpécserközpont informatikai rendszere korlátlan készülék kezelésére alkalmas, amelyet rendszergazda felügyel. A központban 24 órában teljesítenek szolgálatot a szakképzett diszpécserek.
A jelzés beérkezésekor a rendszer azonosítja a riasztás kezdeményezőjét név és lakhely szerint, valamint a monitoron megjelenik az ellátott korábbi egészségügyi problémáinak gyógykezeléseinek dokumentációja, pontos megközelíthetősége és az értesítésre kijelölt intézmények és személyek jegyzéke.
A készülék hangkapcsolatot hoz létre a diszpécserközpont és a segélyt kérő személy között, amit a rendszerbe beépített digitális hangrögzítő a hívás befejezéséig rögzít, majd a rendszer tárolja a hanganyagot, a bejövő hívás időpontját, időtartamát, valamint az intézkedések pontos dokumentációját.

3. Gondozói szolgálat
A diszpécserközpont jelzése alapján az ügyeletes gondozó haladéktalanul elindul a megadott címre. A kivonuláshoz szükséges gépjármű biztosítását külső szolgáltatóval kötött szerződés szabályozza.

XI. MELLÉKLETEK
1.    Kérelem a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevételéhez
2.    Egészségi állapotra vonatkozó igazolás
3.    Jövedelemnyilatkozat jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igényléséhez
4.    Egyszerűsített előgondozási adatlap
5.    Nyilatkozat alapszolgáltatás igénybevételéről
6.    Megállapodás jelzőrendszeres házi segítségnyújtás alapszolgáltatás igénybevételéről
7.    Nyilvántartás a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülő személyről
8.    Feljegyzés lakáskulcs átvételéről
9.    Feljegyzés lakáskulcs visszaadásáról
10.  Segélyhívási jegyzőkönyv
11.  Segélyhívó rendszer ismertetése

lásd a Letöltések Nyomtatványok menüpont alatt